12. fejezet - Count on me

Sziasztok! Itt az újabb fejezet. A dal, ami megtalálható benne az ez: Count on me  

Reméljük tetszeni fog! Jó olvasást! :)

12. fejezet – Count on me 

"... én elszaladtam felöltözni..." 

Harry szemszöge

- Louis kész a kamera? – kérdezte Lara.

- Mi? Nem veszitek fel! – visítottam fel.

- Ó, dehogynem! De most így mész át? – kérdezett újra egyetlen lány összeesküvőtársam.

- Igen, így megyek alsógatyába.  Na, gyertek – szóval elindultunk a lányok szobája felé, ahol Lara előzetes munkájának köszönhetően csak Elisa volt. Mögöttem ott jött Loui egy gitárral és Niall, Liam és Zayn is, akik majd az éneklésben segítenek. Lara pedig ez szál vörös rózsát nyomott a kezembe és kinyitotta a szobájuk ajtaját. Louis gitározni, én kinyitottam a számat, és tekintettemmel pedig Elisát kerestem. Meg is találtam, nagyra nyílt szemekkel nézett rám az ágyon ülve.

If you ever find yourself stuck in the middle of the sea

I'll sail the world to find you

If you ever find yourself lost in the dark and you can't see

I'll be the light to guide you

Ha valaha a tenger közepén ragadsz

Körbevitorlázom a világot, hogy megtaláljalak

Ha valaha elveszel a sötétben és semmit sem látsz

Én leszek a fény, hogy irányítsalak

Végig Elisára néztem és próbáltam elmondani neki a szememmel, hogy amit éneklek, azt komolyan is gondolom.

Find out what we're made of

What we are called to help our friends in need

You can count on me like one, two, three

I'll be there and I know when I need it

I can count on you like four, three, two

And you'll be there 'cause that's what friends

Are supposed to do

Megtudjuk honnan jöttünk

Amikor a szükségben minket hívnak segítségül a barátaink

Számíthatsz rám, mint egy, kettő, három

Ott leszek, és tudom, ha szükségem van rá

Számíthatok rád, mint négy, három kettő

És ott leszel, mert ez az, amit a barátok

Kötelesek megtenni

Elisa döbbenten figyelt, én pedig folytatattam.

If you toss and you turn and you just can't fall asleep

I'll sing a song beside you

And if you ever forget how much you really mean to me

Everyday I will remind you

Find out what we're made of

What we are called to help our friends in need

You can count on me like one, two, three

I'll be there and I know when I need it

I can count on you like four, three, two

And you'll be there 'cause that's what friends

Are supposed to do

Ha hánykódsz és forgolódsz, és nem tudsz aludni

Énekelek egy dalt melletted

És ha valaha el felejted, igazán mennyit jelentesz nekem

Minden nap emlékeztetni foglak rá, oh

Megtudjuk honnan jöttünk

Amikor a szükségben minket hívnak segítségül a barátaink

Számíthatsz rám, mint egy, kettő, három

Ott leszek, és tudom, ha szükségem van rá

Számíthatok rád, mint négy, három kettő

És ott leszel, mert ez az, amit a barátok

Kötelesek megtenni

Elisáról le sem vettem volna a szememet, ő pedig elkezdett lemászni az emeletes ágya tetejéről.

You'll always have my shoulder when you cry

I'll never let go, never say goodbye

You can count on me like one, two, three

I'll be there and I know when I need it

I can count on you like four, three, two

And you'll be there 'cause that's what friends

Are supposed to do

You can count on me 'cause I can count on you

Mindig ott lesz a vállam neked, ha sírsz

Sose engedlek el, nem mondom, hogy viszlát

Tudod, hogy számíthatsz rám, mint egy, kettő, három

Ott leszek, és tudom, ha szükségem van rá

Számíthatok rád, mint négy, három kettő

És ott leszel, mert ez az, amit a barátok

Kötelesek megtenni

Számíthatsz rám, mert én számíthatok rád

Mikor befejeztem várakozóan néztem Elisára, aki már a talajon állt. A többiek csöndben figyeltek hátul. Elisa odajött hozzám és lábujjhegyre állva átkarolta a nyakamat.

- Mostantól minden reggel ilyen ébresztőt szeretnék – mosolygott rám. Elvigyorodtam. Annyira örültem, hogy ezt mondta! Úgy féltem, hogy hülyeségnek tartja és elküld.

- Ha nem is minden reggel, de néha megoldható – nevettem rá.

- Na, egy csókot a végére – hallottam meg Louis suttogását. Nem Loui és – valószínűleg a mégis elkészülő videó – kedvéért, de lehajoltam, és megcsókoltam Elisát.

- Ezt egyébként neked hoztam – adtam át neki a rózsát.

- Köszönöm – nyomott puszit az arcomra. Mögöttünk a többiek lelkesen éljeneztek és Lara unszolására kimentek a szobából. Elisa pedig tőlem eltávolodva megszólalt:

- Nahát, hogy te milyen husi vagy!

- Hé, ez csak babaháj, jó? – húztam fel az orrom.

- Hát persze – vigyorgott rám, én pedig komolyabb téma felé tereltem a beszélgetést.

- Akkor nem haragszol rám? – kérdeztem. Elisa nagyot sóhajtott és a húga ágyára ült. Odatelepedtem vele szembe a földre, és így majdnem egy szinten volt a szemünk.

- Harry, tudom, hogy én nem vagyok egyszerű eset, és, hogy sokat szekáltalak – és nagy eséllyel foglak is még – de nagyon kedvellek. Csak tudod, aki közel akar állni hozzám, annak el kell viselnie a fura dolgaimat. Próbálok jobb lenni, de nem mindig megy, és a múltkor Caroline nagyon kiakasztott. Lehet, hogy nem érdemelte ezt, amit kapott, de legalább eltűnt – ezt mind egy szuszra mondta el és most kicsit talán félve pillantott rám.

- Azt hiszem vállalom a kockázatot – mosolyodtam el. – Én sem voltam túl fair és teljesen megérdemeltem a múltkori pofonokat. Mi lenne, ha most tiszta lappal kezdenénk?

- Oké – mosolygott Elisa.

- Remek – húztam közelebb magamhoz, és megcsókoltam, ő pedig olyan hévvel viszonozta azt, hogy hanyatt estem a padlón, magammal rántva őt is.

- Hm, te most egy alsógatyában fekszel alattam?

- Ööö… ja. És elég zavaró, hogy rajtad ilyen sok ruha van.

- Öltözz fel! – vigyorgott, majd nyomott egy puszit az arcomra, és felállt.

- Nem lenne jobb, ha inkább te szabadulsz meg a ruháidtól? – kérdeztem tőle, mire lesújtóan rám nézett.

- Ne reménykedj! – szóval én elszaladtam felöltözni. Mikor visszaértem ő még ott volt, így együtt, kézen fogva mentünk le a nappaliba a többiekhez. Lara és Louis nem volt lent, és kérdőn néztük hol lehetnek. De aztán lefoglalt a többiek ujjongása és gratulációja.

- A francba, ellopják a két legszebb lányt – morgolódott Zayn, de ő is kifejezte, hogy rendkívül örül nekünk.

- Keressük meg Louisékat – mondta Elisa, és húzott is maga után, de még hallottam, ahogy Liam Zaynhez fordulva megjegyezte.

- Kíváncsi vagyok mennyit fognak veszekedni.

Louis szemszöge

Ott ültem Larával szemben a lépcső alatti beugróban.

- De Lara… most komolyan miért nem szóltál?

- Nem gondoltam, hogy ezt külön be kellett volna jelentsem.

- Hát nem, de akkoris. Ez olyan… Én most olyan rosszul érzem maga, hogy ezt tettem veled. Olyan magabiztos voltál, eszembe se jutott, hogy…

- Nem szóltam, mert bízok benned. Tudtam, hogy számíthatok rád, és nem bántam meg.

- Biztos?

- Hát persze, hogy biztos. Különben nem ülnék itt veled – mondta Lara és szembe befészkelte magát az ölembe. S épp mikor megcsókolt volna Elisa és Harry jelent meg kézen fogva.

- Nahát, de jó kis búvóhely! – bújt be Harry, majd húzta maga után Elisát. S így négyen elég szűk volt, de ezt azt hiszem se Elisa, se Harry nem bánta.

- Akkor ti most… úgy együtt vagytok? – kérdeztem tőlük, mire összevigyorogtak.

- Igen!

- Na, végre! Akkor most már nem fogsz szekálni engem? – lelkesedett fel Lara, Elisa pedig a fejét rázta.

- De azt azért beszéljük meg, hogy a médiának egyelőre ne mondjuk el. Mármint úgy értem, hogy amíg itt vagyunk addig semmiképp se. Ha kikerülünk innen, akkor majd hadd találgassanak, de addig hagyjanak békén minket. Mit szóltok hozzá? - kérdezte a tárgyilagosan gondolkodó Elisa.

- Nekem jó – egyezett bele Harry. Lara rám nézett, láttam rajta, hogy neki jó lenne így, csak az én véleményem is érdekli. Bólintottam.

- Jó lesz így – mosolyodtam el. Szóval nagyon jókedvűen kezdtük a hetet. Boldog voltam Lara miatt, hogy nem kell bujkálnunk Elisa elől, örültem Harrynak és az sem elhanyagolható, hogy van egy videóm Harryről, amiben egy szál alsóban szerenádozik.

A hét gyorsan repült. Simon egyre többet zaklatott minket, bár már szervezett közös próbát a lányokkal, és a legdurvább, hogy haladtunk is. Laráék egy teljes napig győzködték Simont, hogy mit énekeljenek. S a közös próba során hallottuk először, amin eléggé meglepődtünk. Elisa és Lara vigyorogva énekelték a Count on me –t. Harry nagyon lelkesen tapsolt a végén és megsúgta, hogy igazán énekelhetnének a lányok is lengébb öltözetben. Mire felháborodva közöltem vele, hogy Larát véletlen se lássa meg lengébb öltözetben, és még csak ne is álmodozzon róla. Harry biztosított, hogy nem álmodozik Laráról, és ezt bizonyította is és megölelgette Elisát.

Az előadásban a lányok is simán továbbjutottak, ahogy mi is.

A következő hét nehezebben kezdődött. A műsor és a buli után hullafáradtan kerültünk ágyba, és hétfőn nem voltunk a legfrissebbek. Ez kihatott az egész hetünkre és kómás állapotban próbáltunk. A lányok sokkal, de sokkal üdébbek voltak nálunk. Simon mondogatta, hogy igazán vehetnénk róluk példát.

Az utolsó próba végére bejöttek a lányok.

- Ez nem fair. A kemény próba után bejön négy lány, és egyik sem a barátnőm – panaszkodott Liam – Ráadásul Louis és Harry kap csókot.

Olivia odalépett hozzá. Mindannyian figyelemmel kísértük őket. Tori pedig tátott szájjal nézte, ahogy húga megcsókolta Liamet.

- Én is! Én is! – kiabálta Niall, mire odaléptem hozzá, és mielőtt ellenkezhetett volna, elkezdtem puszilgatni.

- Na de Louis! Megcsalsz vele? – kérdezte Harry.

- Dehogyis! Én csak téged szeretlek – ugrottam a nyakába. Aztán rájöttem, hogy Lara is a szobában van, aki enyhe döbbenettel nézte végig a jelenetet. – Mármint hogy – fordultam felé – téged szeretlek. Harry csak a plüssmacim.

- Ez nagyon megnyugtató – mosolygott Lara.

- Nekem a legjobb amúgy – vigyorgott Harry – Van Elisám, Zaynem és Louisom is.

×

Másnap reggel korán keltünk fel, Simon szerette volna mégha még egyszer próbálunk. Múlthéten kiesett a harmadik csapata, így most csak velünk és a lányokkal foglalkozott.

Megbeszéltük vele is, hogy semmit nem csinálunk a lányokkal a média előtt.

Ezért nagyon rossz volt a műsor, mert nem tehettük azt, amit igazán szeretünk volna, de azért így is a lehető legközelebb voltunk a lányokhoz. Így történt, hogy a műsorkezdés után szorongtunk hatan egy eléggé kicsi kanapén. Bár azt hiszem Harry is élvezte, ahogy így ülés közben végig tudta tapogatni Elisát. Nem túl feltűnően végignéztem Larán. Hát olyan imádnivaló mosolya van. Ahogy a tekintetem egyre lejjebb haladt, annál jobban döbbentem meg. Ez a lány csont sovány!

- Lara, te eszel rendesen? – kérdeztem tőle, mire rám emelte a tekintetét.

- Hát persze – felelt, majd rám mosolygott. De nem hagytam annyiban.

- De hát nagyon-nagyon sovány vagy!

- Nem igaz! És amúgy se tudnék semmit se ellene tenni, ha sovány is lennék.

- De! Egyél!

- Az nem olyan egyszerű – morogta Lara és kimászott az ölemből, és elment valamerre.

- Mi történt? – kérdezte Harry.

- Fogalmam sincs – tártam szét a karjaim. Feltápászkodtam és Lara után indultam. Meg is találtam őt az öltözőjükben.

- Édesem, mi a baj? – húztam oda magamhoz.

- Semmi – mire ránéztem, és bizonygatva folytatta – tényleg semmi.

- Na persze. Valahogy úgy tűnik, hogy ezt a témát kerülöd.

- Igen, nem szeretek róla beszélni.

- De miért? – simogattam meg az arcát.

- Mert nehezen kezelem, hogy liszt érzékeny vagyok.

- Oh, értelek. Már csak azt nem értem, hogy ettől vagy ennyire vékony?

- Ez nagyon bonyolult dolog.

- Akkor magyarázd el, hogy megértsem.

- Tudod, akik itt főznek nekünk..

- Nem csinálnak neked külön kaját?

- Hát elméletileg de, csak mégse..

- Hát ez felháborító! Most azonnal szólok Simonnak – mondtam, és már indultam is volna.

- Louis! Adás van! – szólt rám Lara.

- Tényleg! Jó, akkor majd utána – mondtam neki. – Visszamegyünk?

- Persze, de erről senkinek egy szót se!

- Miért?

- Mert nem akarom, hogy mindenki tudja.

- De hát miért? Ez nem olyan valamit, amit szégyellned kellene.

- Tudom, de akkor sem szeretem. Elisával minden létező betegséget összeszedtünk abból adódóan, hogy ikrek vagyunk. Pánikbetegség, cukorbetegség és lisztérzékenység.

- Nagyon jók vagytok – mosolyogtam rá, majd visszamentünk. Épp jókor, mert a lányok jöttek. Adtam egy biztató puszit Larának. Nagyon jók voltak. Imádom a hangjukat. Amikor visszajöttek karomba zártam Larát, s sajnos elég hamar el kellett engednem, mert mi jöttünk. Ismét nagyon jó dalunk volt. Éneklés közben jól éreztem magamat. Mikor lejöttünk Lara a nyakamba ugrott, de csak egy visszafogott puszit adott. Továbbjutottunk, de nem voltam felhőtlenül boldog. Magamban elhatároztam, hogy valamit tenni fogok Laráért.